Operációs terem

Egy nagyobb helység, ami orvosi műszerekkel és eszközökkel van felszerelve, maximálisan steril környezetben. Minden lehetőség adott akár a legbonyolultabb műtétek elvégzésére is, hisz a legmodernebb szükséges elemek kaptak otthont a teremben.

2000. szeptember 01.
10:23


//Előzmény: Földalatti részleg - Folyósok//


-Ne aggódj fiú, minden rendben lesz.

Mondja mély, erős hangon, kicsit aggódva Allan, mire egy a falon lévő telefonhoz siet, és tárcsázás nélkül beszélni kezd. Nem érteni mit mond, főleg Max számára aki egyre rosszabbul van. A golyó bár nem ért semmilyen létfontosságú szervet, vagy okozott komolyabb bajt, de a vérvesztesség miatt egyre inkább homályosul a látás, és a szédülés és az enyhe rosszullét is jelentkezik. Anthony nem küszködik ilyen problémával, az ő tenyerén ékeskedő seb már könnyebb sérülésnek minősül, és mind össze némi égő fájdalommal jár. Ennek ellenére Miután Allan befejezi a beszélgetést, leülteti őt is, majd arcát tenyerébe temeti egy pillanatra.

-Sajnálom! Az én hibám... nem akartam.

Mondja megtört hangon magát okolva.

Vége... nagyot sóhajtok, és csak azt veszem észre, hogy apró vércseppek érkeznek a padlóra. Ebben a pillanatban érzem meg a fájdalmat, ami a tenyerembe nyilal, majd mire megnézem, két tátongó vágásra leszek figyelmes. Éget, mar és fáj. Úgy fest a szikla bőröm még nem kellőképpen erős az ilyen akciókhoz. Nem bírom behajlítani a kezemet. Kicsit fájdalmamban sziszegek, de ekkor jut eszembe, hogy mit is művelek. A szobatársam golyót kapott a vállába, és egy hang nélkül tűri, én meg szenvedek egy kis karcolás miatt? Az öregdiák csak oda böki nekem, hogy kövessem. Nem szívesen ellenkezek vele, főleg azok után, hogy láttam mire képes. Magasan felettem áll a mutáns erejével való használatban. Sietve megyek utána, mire beérünk az Operációs terembe. Helyet foglalok, és várok, míg nem az egyik fiú... kicsit viszolygok tőle... oda jön hozzám. Fertőtleníteni akarja a sebemet, és bekötözni. Nem válaszolok neki, csak hezitálva bólintok. Valami miatt annyira undorodom tőle, pedig nem szokásom megkülönböztetni az embereket, de egy pillanatig biztos látni rajtam, hogy kerülöm az érintését, de helyre rázom magam. Csak segíteni akar, Tony, nyugi. Veszek egy mély levegőt, és a kellemetlen érzésemet a fiúval szemben leküzdöm, de a fájdalom felé már nehezen megy. Főleg mikor fertőtleníti a vágásokat. De eléggé ügyesen ügyködik a fiú.

-Köszönöm...

Préselem ki nehezen. Közben próbálom memorizálni az elhangzott neveket. Craig és Brandon. Remélem nem felejtem el. Amint vége az ellátásnak, felkelek a székből, és a szobatársam irányába nézek. Remélem rendbe jön, és Allan szavaira nem igazán reagálok. Kétlem, hogy az ő hibája lenne. Ha mi nem kíváncsiskodunk, és az egyikünk nem indítja be a rendszert, akkor nem történik meg. Nem Allan hibája, hanem a miénk. Már félek a büntetéstől. Félek attól, hogy Allan vajon kinek telefonált, és ki fog megérkezni közénk. Ahogy hallottam a lift el is húzott valakiért. Mit ne mondjak eléggé remegek az idegességtől. Nem akarom első napomat utolsóként tölteni. Jobbnak látom ha csak hallgatok, nem úgy mint egyikünk, aki magyarázatot követel, hogy mi ez az egész hely. Na igen, engem is érdekelne, hisz nem sok iskolába van ilyen földalatti szint. De lehet ez a számonkérés kicsit erősnek tűnhet...

2000. szeptember 01.
10:30


Trant (kinek nem sikerült lelesnie a kódot) mindent megtalál ahhoz, hogy ellássa Anthony sebesülését, így a fiú megkapja a szükséges leápolást, ezzel Csak Maxwell az aki küszködik. Allan erős, nagydarab testével mély levegőket vesz, és látszik most különösen rosszul érzi magát a történtek miatt. Olykor még Maxre is pillant, látva, hogy sajnálja a történteket és egyértelműen magát okolja. Craig és Brandon ténykedésére, bemutatkozására nem sok figyelmet fordít, nagyobb problémái vannak most. Ennek ellenére Brandon még is kap választ kérdésére.

-A professzor nincs az iskolában...

Mondja fájdalmas hangon, majd mikor Arthur várja a válaszokat, Allan hatalmas teste megindul felé. Talán egy pillanatig rémisztő is lehet a jelenet.

-Terrorista?!!! -kérdez vissza agresszívan. -Kimentett téged az elnyomás alól Lensherr professzor! Otthont adott fejed fölé, és biztonságot! Azzal vádolod őket, hogy eszközként akarnak használni téged?!

Kérdi egyre dühödtebben, ami nem biztos, hogy pont Arthur miatt alakul így, csak inkább a jelenlegi helyzet az ami elkeseríti és feszültté teszi Allant. Még mielőtt túlságosan elfajulna a vita, megérkezik valaki. Henry McCoy, akit Su tanárúr követ és Scott Summers. Utóbbi lép Arthur és Allan közé, ezzel csitítva a kedélyeket, majd Hank veszi át a szót.

-Semmi gond Fanster! Arthurnak igaza van, és érthető a zavarodottsága. De mind erre később térjünk vissza. Most fontosabb dolgunk van.

Ezzel a tanárúr mindenkit kitessékel a teremből, és csak kollégáját tartja bent, illetve Maxwellt. Anthonyt miután megszemlélte a sebét, melyet elismerően nyugtázott a remek ellátás láttán szintén kiküldte a váró terembe, majd nekilátott az operációnak, hogy kiszedje a golyót és megfelelően helyre tegye a sebesülést.


//Trant Hardwin, Fényűző, Brandon Harvey, Repro, Anthony Carter, Iris -Folytatás: Földalatti részleg - Váró terem//

2000. szeptember 01.
11:35


Maxwell körül csak két tanára, McCoy és Su maradt. Neki látnak az operációnak, amint kellőképpen beöltöztek. A műtő ágy mellett egy kis kerekes segéd asztalon megannyi eszköz sorakozik, melyeket Hank vesz kezébe, és lát neki a betegellátásnak. A nagy kaliberű golyót próbálja kiszedni a fiú vállából a lehető legkíméletesebben. Max fájdalmai egyre nagyobbak, habár kapott fájdalom csillapítót, de úgy fest mit sem ér. A munkálatok egyre tovább tartanak, és az operáció percek múlva egy bő órát vesz igénybe, de a végén siker koronázza a két tanár szorgoskodását, és Max is megszabadul attól a plusz jó néhány grammnyi súlytól ami a vállába fészkelődött. A fiú fél-éber állapota kezd javulni, bár még túlzás lenne azt mondani, hogy elmúlt. Su tanárúr felülteti őt óvatosan, és lassan, majd a kellő fertőtlenítés, és antibiotikus morzsolása után következik a sebkötözés. A diák vállát hamar fehér géz fedi és takarja be.

-Jól érzed magad?

Érdeklődik Su, reménykedve az ,,igen" válaszban.

2000. szeptember 01.
11:36

Su hallva, vagy pontosabban látva a választ, megpróbálja a földre segíteni Maxet, ha igényli, és támogatva őt a járásban kikíséri a Váró terembe addig, míg Hank a maszktól, gumikesztyűtől és egyebektől szabadul meg.


//Folytatás: Földalatti részleg - Váró terem//