Születési név: Arthur Mespelare
Becenév/ álnév: Repro
Faj: Homo Sapiens Superior
Nem: férfi
Születési hely, idő: 1984.02.14. Párizs
Kor: 16 év
Családfa: - Robert Mespelare
- Jaquelin Beaumont
Betegségei: Allergia, kutya- és macskaszőrre
Foglalkozás: Diák
Testmagasság: 190 cm
Testsúly: 82 kg
Hajszín: Fekete
Szemszín: Szürke
Bőrszín: Fehér
Előtörténet:Meséljek valamit az eddig életemről? Huh, nem hiszem, hogy hosszú, lesz hiszen csak tizenhat éves vagyok, meg semmi érdekfeszítő dolog nem történt velem. Tudom mutáns vagyok, ez már önmagában is érdekfeszítő, de az én képességem nem annyira látványos. Nem tudok a gondolataimmal tüzet teremteni, repülni, még szupererős sem vagyok. Mindez megváltozik viszont, mikor egy másik mutáns a közelembe kerül. Ha éppen ez egy olyan mutáns, aki tüzet teremt, akkor én is képes leszek rá, de csak akkor ha a közelemben van. És ha többen vannak a közelembe? Jogos a kérdés. Nem tudom, hogy ilyenkor mi alapján dől el, hogy kit másolok, gondolom, ha gyakorlok, akkor rájövök és tudom majd befolyásolni. De téged az életem érdekel, nem a képességem. Tudom, másoknak az is közre játszik az életükben, de nekem igazából csak a végén. De kezdjük el inkább ezt a dolgot!
1984-ben születtem Párizsban. Anyám nővér volt, míg apám a különleges egységnél szolgált. Óvodában a tipikus jó kisfiú voltam. Nem loptam el senkinek sem a játékát, nem verekedtem, nem huzigáltam a lányok haját, meg mását sem, most bezzeg… Ne menjünk ebbe bele. Általános iskola jött és nem ment el anélkül, hogy komolyan nyomot hagyott volna bennem. Illetve hagyott egyet, drága osztálytársaimnak hála. Akkoriban sokat szekáltak azzal, hogy nyápic vagyok, én meg, mint a legtöbb általános iskolás, elmondtam ezt apámnak, aki a szokásos atyai „Ne törődj velük, fiam!” tanács helyett elkezdett edzeni velem, vagyis inkább én lettem az ő tanítványa. Említettem, hogy fater kommandós volt, tehát lejöhet nektek, hogy mit is jelentett az edzés, gyengébben kedvéért, erősítés, közelharc, erősítés, erősítés, közelharc stb… Hétvégenként megengedte, hogy pihenjek. Három hónap alatt mondhatni a négyzetére emelkedett az izomtömegem, bár a gyakorlatilag nullát, hogy lehet négyzetre emelni?... Elkalandoztam egy kicsit, de a lényeg, hogy már látszott rajtam, hogy edzek és varázslatos módon már a többiek sem szekáltak, hurrá! Középiskola, hát igen, ööö mit is mondjak róla? Gimnáziumba mentem, ahol angolul és latinul tanultam, két éve jártam oda mikor felkeresett egy furcsa fazon.
Erik Lensherr néven mutatkozott be, egy különleges iskola igazgatója. Az iskola figyelmét felkeltettem a képességeim által. Hát ez ekkor egy elég érdekes dolog volt, pláne, hogy egy amcsi iskola érdeklődését keltette fel egy jó átlaggal, nem kitűnővel, rendelkező francia diák. Gyanúúús… Nah mindegy szüleimnek beadta a szokásos maszlagot, hogy nagyon jó az iskola és megérné, ha a harmadik évemet, már ott kezdhetném. Szüleim hebegtek, habogtak, de végül mégiscsak beleegyeztek, természetesen, csak akkor, ha én is az áldásomat adom rá. Mr. Lensherr megkérte a szüleimet, hogy hagy beszéljem velem négyszemközt. Szülők, mint jól nevelt emberek fogták magukat és eltűntek, még a lakásból is.
- Nos, amit a szüleidnek meséltem az iskoláról az csak félig igaz, Arthur. Mutáns vagyok, képes vagyok mozgatni a mágneses tárgyakat. Engem most az érdekelne, hogy te mire vagy képes. Ha tudsz bármi szokatlan produkálni, akkor csináld! – kedvesen beszélt velem, de hangján érezhető volt, hogy nem akarja, hogy ellent mondjak.
- Uram, velem semmi különleges dolog nem történt, hacsak az nem különleges, hogy tizenhat évesen nagyjából elsajátítottam a kommandósok közelharci stílusát.- kicsit elkezdtem parázni, végre kikerülhettek a kis lusta életemből, igaziak a képregényhősök, talán én is, erre kiderül, hogy nincs erőm, gáz…
- Arthur, nem tudsz esetleg tüzet okádni vagy valam… - ekkor apám fém öngyújtója elkezdett lebegni – Látod tudsz te, ha akarsz, érzem te is a mágneses vonalakat manipulálod. A következő tanévben várunk az iskolában. Az amerikai nagykövetségen fog várni a jegyed Amerikába, legkésőbb júliusban indulj el.
Szüleim nem voltak túl boldogok, hogy Amerikába fogok költözni, ráadásul nélkülük. Őszintén, a mai napig nem értem, hogy miért engedtek el, de július elején elmentem a Nagykövetségre és elindultam Amerikába. A beiratkozás során beszélgettem Xavier professzorral. Hárman voltunk bent az irodában, Xavier, Lensherr és én. A családomról kérdezgetett és arról, hogy hogyan érzem magamat most, hogy egy óceán választ el tőlük. Furcsa volt, de mintha szabadnak éreztem volna magamat. Feltűnt egy dolog, hogy ők szájmozgatás nélkül beszélgetnek néha, ráadásul úgy, mintha én ott se lennék. Szóvá tettem ezt a dolgot, mire mindketten meglepett arccal néztek szám. Ekkor Xavier professzor kiküldte Lensherr-t az irodájából, és megkért, hogy emeljek fel egy fém gömböt, pusztán az elmémmel. Akárhogy próbálkoztam nem sikerült, viszont tudtam beszélgetni vele az elmémben. Xavier prof elmagyarázta nekem, hogy az én erőm nem a mágnesesség, vagy a telepátia, hanem az, hogy képes vagyok lemásolni mások erejét, de csak addig, amíg van valaki a közelemben, akinek van ereje. Ezután már csak a szobám belakása volt hátra, amit meg is tettem.
Most itt vagyok, már augusztus van, sikerült eddigi életemet egy egyszerű, kis szöveg fáljba, gondoltam jó lesz, ha naplót vezetek. Hát egyenlőre ennyit rólam. Repro vége
Jellem: Hogy milyen lennék? Fölöslegesnek tartom a pánikot és az önsajnálatot, így igyekszem elkerülni azokat. Nagyszájú vagyok, de mégis tisztelettudó és szeretek társaságban lenni, a magány megőrjít engem. Bevallom néha lusta vagyok, de ez ellen nem tudok mit tenni.
Szakképzettség: Franciául, angolul és latinul is beszélek. Fizikai erőm és kitartásom a koromhoz képest a maximumon van. Jártas vagyok a francia kommandósok által használt közelharci stílusban is.
Képesség: Képes vagyok lemásolni mások mutáns képességét, és használni is azt, de csak alapszinten (1. szinten) és csak, akkor ha az illető 30 méteres körzeten belül van. Ha több mutáns van ebben a körben, akkor véletlenszerűen dől el, hogy kinek a képességét tudom használni. (Mesélő dönti el) Sajnos nem tudom pontosan, hogy milyen képességet másoltam le. Ha az illető akinek a képességét használom kisétál a körből, elvesztem a képességét. Fizikai változásokat nem tudok lemásolni (szárnyak, szőr, pikkely stb.). (Ikarusz képességét nem tudom, de Rahnét, már igen)
Felszerelés/ fegyverzet: - Mobiltelefon
- Apjától kapott fém öngyújtó
- Motor
- Spoiler:
Az öngyújtó:
A motor:
Példa hozzászólás: Egy hét telt el a Xavierrel való beszélgetésem óta. Azóta nem csinálok semmit, csak mászkálok fel és alá az iskola területén. Minimális ismerkedés megvolt az emberekkel, de az idegeimre megy ez a magány, na meg a többiek magamutogatása. „Néééézd tűzlabdát tudok csinálniiiii, te mit tuuuddssszzz?” Lemásollak ázzeg, @#&@’Đ. Lassan kezdődik az iskola és én még semmit nem csináltam, najó már fejből tudom, hogy mi hol van, de egy hét alatt ez nem nagy teljesítmény. Apámékkal tartom a kapcsolatot folyamatosan, talán a karácsonyi szünetben haza utazhatnék, legalábbis ezt tervezzük, aztán majd kiderül… Jelenleg inkább az erőm fejlesztése izgat engem, de hát… Sok idő van még szeptemberig.