Nem rég óta érkeztem, de máris otthonosabbá teszem a szobám rám eső felét, ugye mivel ki tudja, kapok-e magam mellé szobatársat.
Mindenesetre a ruhámhoz hasonlatos függönyt már fel is teszem, hogy még véletlen se világítson be a nap sugara az ablakomon, de a kellemetlenséget ellentétezve, kitteszem az asztalra a kis lámpámat, ami azért elég erős fényt, ha már itt van fel is kapcsolom. Előkerülnek a kondizásához szükséges súlyzók, egyéb kellékek, majd szekrényemet is felöltöm a ruháimmal, és védőöltözeteimmel.
Na szóval a szoba felét már belaktam, remélem nem lesz a szobatársam ellenére ez a kisebb védelmi mechanizmus, de szükséges, ha nem akarja, hogy a szobatársa szénné égjen. Na jó, ezt nem így fogom tálalni neki...kicsit morbid. Még az utolsó pillanatban ledobtam a számítógépet az ablakból, szerencsére Magneto képességének hála segített elkapni. Később magyaráztam el neki, hogy lehet anyám őrjöngött volna érte, de hát én vettem, saját kis összegyűjtött pénzemből, és Magneto is belátta, hogy szükségtelen lett volna a félreértés, és az esetleges viszálykeltés.
Beüzemeltem, ami azért nem tartott sokáig, és mielőtt bármi mást csináltam volna, jelszóval levédtem a nevemmel ellátott fájlokat, hiszen jó gyerek vagyok én, meg engedem, hogy bárki szörfözzön az interneten, de a magánszféra azért kincs, amit őrizni kell.
Elégedetten, és reményekkel telve feküdtem az ágyra, és a jövőmről elmélkedtem, amit majd itt fogok átélni. Észre se vettem, amint becsukódott a szemem, és már csak álmomban gondoltam a lehetőségekre.